Rossz viccek
Tudományos
1.
- Átlátszó és fém. Mi az?
- Drótkerítés!
2.
A gyémánt szól a szénhez:
- Nagy nyomás alatt voltam az elmúlt időben...
3.
Egyszer mondtam egy kémiás viccet a haverjaimnak... Semmi reakció...
4.
Végtelen számú matematikus bemegy a kocsmába. Megszólal az első:
- Egy korsó sört kérek.
A második:
- Fél korsó sört kérek.
A harmadik:
- Kérek egy negyed korsó sört!
(és így tovább...)
- A nénikétekkel szórakozzatok - mondja a kocsmáros és kirakott két korsó sört.
5.
Egy kis szög és egy nagy szög felszállnak a villamosra és mindketten leülnek. Később felszáll egy öreg szög is, mire a kis szög feláll és átadja neki a helyét. Megszólal a nagy szög:
- Jól van! Derékszög.
6.
A matematikustól és a fizikustól egy bizonyos távolságra áll egy gyönyörű, kívánatos nőszemély. Amelyikük előbb odaér, azé lesz.
A szabály: mindig a hátralévő távolság felét lehet megtenni!
Start!
A matematikus jól ismerve a sorozatot, el sem indul. Nem úgy, mit a fizikus, aki őrült módon belehúz, robog a nő felé. A matematikus kicsit fitymálóan szól utána:
- Nem tudod, hogy soha sem érheted el?!
A válasz nem marad el:
- Ez igaz, de előbb-utóbb olyan közel leszek hozzá, ami nekem már elég!
7.
Bizonyítsuk be, hogy 2+2=5.
A bizonyítás indirekt. Tételezzük fel, hogy 2+2=6, de ez hülyeség. Tehát akkor 2+2=5
8.
Tudom a pí utolsó számjegyét!
A kettes számrendszerben 1, mert ha 0 lenne, akkor elhagynánk.
9.
- Mondja, Professzor úr, maga mit szokott csinálni, ha este nem tud elaludni?
- Elszámolok háromig és már alszok is.
- Tényleg? Háromig?
- Háromig, de van úgy, hogy fél négyig is.
10.
- Hogy hívják a nemibeteg természetimádót?
- AIDS ventúra HIV a természet.
11.
Dilbert tétele:
"A mérnökök és a tudósok soha nem fognak annyi pénzt keresni, mint az üzletemberek és az értékesítési vezetők."
Ezen tétel egyszerű levezetése:
1. A tudás hatalom
2. Az idő pénz
Minden mérnök tisztában van vele, hogy az ERŐ = MUNKA/IDŐ. Miután a TUDÁS = ERŐ (1. pont) és az IDŐ = PÉNZ (2. pont), tehát a TUDÁS = MUNKA / PÉNZ, amit más alakra hozva kapjuk a PÉNZ = MUNKA / TUDÁS kifejezést. Tehát ha a tudás értéke nullához tart, még igen kis mennyiségű munka esetén is magas pénz-értéket kapunk.
A végkövetkeztetés: "Minél kevesebbet tudsz, annál többet keresel"
12.
Az alábbi történet a koppenhágai egyetemen esett meg egy fizika vizsgán.
A feladat így hangzott:
- Írja le, hogyan mérhető meg egy felhőkarcoló magassága barométer segítségével!
Az egyik hallgató válasza:
- Fogsz egy hosszú zsinórt, rákötöd a barométer tetejére, majd a barométert lelógatod a földig. A zsinór hosszúságának és a barométer magasságának az összege megegyezik a felhőkarcoló magasságával.
Ez az eredeti magyarázat azonban a vizsgáztatót meglehetősen feldühítette, így a vizsga nem sikerült. A diák azonban nem hagyta magát, mivel szerinte a válasza abszolút helyes volt. Az egyetem vezetősége így kijelölt egy független bírát, aki megállapította, hogy bár a válasz helyes volt, ám semmiféle fizikai ismeretet nem tükrözött. A probléma megoldására behívatta magához a hallgatót és 6 percet adott neki arra, hogy szóban bebizonyítsa, hogy a fizikai alapismeretek birtokában van. A diák 5 percig szótlanul ült, homlokát ráncolva gondolkodott. A vizsgabiztos figyelmeztette, hogy vészesen fogy az idő. A diák ekkor megszólalt és megjegyezte, hogy annyiféle magyarázatot tud, hogy nem tudja kiválasztani, melyiket is adja elő. A biztos nógatására aztán belekezdett:
- Nos, az első ötletem az, hogy megfogjuk a barométert, felmegyünk a felhőkarcoló tetejére és ledobjuk onnan. Mérjük a földetérésig eltelt időt, majd a kérdéses magasságot kiszámítjuk a 0.5*g*t^2 képlettel. Viszont ez a módszer nem szerencsés a barométer szempontjából. Vagy pedig abban az esetben, ha süt a nap, megmérhetjük a barométer magasságát és az árnyékát, valamint a felhőkarcoló árnyékának a hosszát. Aránypárok segítségével kiszámíthatjuk a felhőkarcoló magasságát. De ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akkor egy rövid zsinórt kötve a barométerre ingaként használhatjuk azt. A földön és a tetőn megmérve a gravitációs erőt, kiszámíthatjuk a kért magasság értékét. Vagy ha esetleg a felhőkarcoló rendelkezik tűzlétrával, akkor megmérhetjük, hogy a barométer hosszánál hányszor magasabb az. De ha Ön az unalmas bevett módszerre kíváncsi, akkor a barométert a légnyomás mérésére használva, a földön és a tetőn mért nyomás különbözetéből megállapítható a felhőkarcoló magassága. Egy millibar légnyomás-különbség egy láb magasságnak felel meg. Itt az egyetemen mindig arra buzdítanak bennünket, hogy próbáljunk eredeti módszereket kidolgozni, ezért kétségtelenül a legjobb módszer a felhőkarcoló magasságának a megállapítására az, ha a hónunk alá csapjuk a barométert, bekopogunk a portáshoz és azt mondjuk neki: "Ha megmondja, milyen magas az épület, magának adom ezt a szép új barométert."
A történet csattanója az, hogy ezt a renitens diákot Niels Bohr-nak hívták, és ő a mai napig az egyetlen fizikai Nobel-díjas dán fizikus.
13.
- Ki találta fel a kondenzátort? Kohn vagy Grün?
- Nagy valószínűséggel Kohn, mert különben gründenzátornak hívnánk.